Németh Lorettának hívnak. A VIII. kerületben lakom. Szüleimmel élek. Két testvérem van. Egy model-divat iskolába járok, ahol kilencedikes vagyok. Hogy szabadidőmben mit szeretek csinálni?  Hát szeretek zenét hallgatni, de különben egész nap fekszek, nem nagyon csinálok semmit.:)

Érdekel a divat, ezért járok ebbe a suliba. Remélem, ha nagy leszek, varrónő leszek, mert ez viszonylag még érdekel.

Velük beszélgettünk először. A fiút Kristófnak hívják. A barátnőjével a Semmelweis Egyetem előtt ültek, a padon. Jól érezték magukat, viszonylag vidámak voltak, amikor leszólítottuk őket. Fura volt idegen emberekkel beszélgetésbe keveredni és féltem is először, de ott voltak velem a többiek is és segítettek, így valamennyire ment. Meg hát ők is kedvesek voltak. Sütött a nap és kellemesen beszélgettek a padon. Nyitottak voltak a kérdéseinkre és örömmel válaszoltak azokra. Nem zavartatták magukat. 

És képzeljétek! A kedvenc állatuk a pók. A fiúnak négy éve van egy mexikói pókja, ami tücsköt eszik. A biológia tanára miatt kezdett el pókot tartani, azóta rajta maradt.

Meglepett a srác. Még csak 19 éves, és azt mondja, sajnos nincsen szabadideje, mert nagyon elfoglalt. Vajon mi lesz vele később?

Hogy mit gondolok róla? Rendes embernek tűnik, nyitott, nem rosszindulatú. Akár bulizni is elmennék vele.

Ő egészen másféle ember. Érdekes volt vele beszélgetni.

Megtudtam róla, hogy másfél éve tanulja a gazdálkodás és menedzsment szakot. De még másfél év van hátra neki. Ő egy  igazi biciklis. Sportoló, ezért minden szabadidejét ennek szenteli. Úszik is, de főként biciklizik. Huszonhárom éves. Bármi, ami a sporttal kapcsolatos, azt szereti csinálni.

Van háziállata. Szerintetek hány? Kettő és fél. És macskák. A fél azért, mert a szomszéd macskája is mindig nála van. Ezért is, természetesen a kedvenc háziállata a macska. Cirmos cicák. Az egyik nemes állat ám. Erre nagyon büszke. Orosz kék vagy angol kék keveréke… Én nem értek hozzá, de ez biztos jelent valamit…

Véleményem a srácról:

Normális srác. Egyből válaszolt a kérdéseimre, nyitott volt,  pedig sietett valahova. Viszont zavart, hogy napszemüveget viselt, ami annyira nem volt szimpatikus, mert nem láttam a szemét, miközben beszélt. Annyira azért nem érdekes ember, hogy többet beszélgessek vele, de nem volt rossz fej…

Na. Hát ő igazán érdekes volt. Egy idős úr. Ő egy ötven év körüli szemüveges, fehér bőrű, ősz, rövid hajú, nem túlságosan ráncos, kinézetre okos tekintetű bácsi volt. Foglalkozása szerint orvos, legalábbis nekem azt mondta.

Csak úgy vállalta az interjút, ha ez csak gyakorlásból történik, és nem jelenik meg az arca sehol. Azt mondta, hogy van egy hatéves kislánya. Ez meglepett, mert már nem fiatal. Ezek szerint nem régóta van új kapcsolata. Fura. Jelenleg a kislánya nagycsoportos és unja az ovit, és ezért alig várja, hogy iskolába járjon, hiszen tud írni is és olvasni is… Látszik rajta, hogy odavan a lányáért. A kedvenc állata egy plüssegér, aminek fehér színe van. Meg egy lovat is szeretne, de nincs neki, mert itt Pesten hol tartaná? De nagyon szereti azokat.

A fehér egér, azt mondja, mindig velük van, amikor esznek, mert a lánya hozza az asztalhoz is. Ez se mindennapi…

Véleményem:

Nem volt annyira szimpatikus ez az ember, mert szigorú volt a tekintete. Olyan ember, akihez ha nem fűzne direkt feladat, akkor nem mernék odamenni ismerkedni. Most tudtam, hogy ott van mellettem még két ember, azért odamentem, és jó is volt, mert válaszolt, de azért kemény ez az ember, olyan szigorú.  Szóval, ha például beteg lennék, akkor nem hiszem, hogy megbíznék benne, mert kicsit félelmetes. Így messziről jobb nekem… Vannak ilyen emberek.